Emésztőrendszer

Mi az emésztőrendszer?

Az emésztőrendszer a gyomor-bélrendszerből, valamint a májból, a hasnyálmirigyből és az epehólyagból áll. A tápcsatorna üreges szervek sorozata, amelyek a szájától a végbélnyílásáig kapcsolódnak egymáshoz. A GI-csatornát alkotó szervek a következő sorrendben kapcsolódnak egymáshoz: száj, nyelőcső, gyomor, vékonybél, vastagbél és végbélnyílás.

Mit csinál az emésztőrendszer?

Az emésztőrendszered egyedülállóan úgy van felépítve, hogy elvégezze azt a feladatát, hogy a táplálékot a túléléshez szükséges tápanyagokká és energiává alakítsa. És amikor ezzel végzett, a szilárd hulladékot, vagyis a székletet, a székletürítéskor kézzel csomagolja össze, hogy aztán a székletürítés során eltávolíthassa.

Miért fontos az emésztés?

Az emésztés azért fontos, mert a szervezetednek szüksége van az elfogyasztott ételekből és az elfogyasztott folyadékokból származó tápanyagokra ahhoz, hogy egészséges maradjon és megfelelően működjön. A tápanyagok közé tartoznak a szénhidrátok, fehérjék, zsírok, vitaminok, ásványi anyagok és a víz. Emésztőrendszered lebontja és felszívja a tápanyagokat az elfogyasztott ételekből és folyadékokból, hogy azokat olyan fontos dolgokra használja fel, mint az energia, a növekedés és a sejtek javítása.

Milyen szervek alkotják az emésztőrendszert?

Az emésztőrendszert alkotó fő szervek (funkciójuk sorrendjében) a száj, a nyelőcső, a gyomor, a vékonybél, a vastagbél, a végbél és a végbélnyílás. Segítségükre van a hasnyálmirigy, az epehólyag és a máj.

Száj

A száj az emésztőrendszer kezdete. Valójában az emésztés már azelőtt megkezdődik, hogy egyáltalán beleharapna. A nyálmirigyei akkor aktiválódnak, amikor meglátja és megérzi a tésztaétel vagy a meleg kenyér illatát. Miután elkezdett enni, az ételt olyan darabokra rágja, amelyek könnyebben emészthetők. A nyálad összekeveredik az étellel, hogy elkezdje azt olyan formára bontani, amelyet a szervezeted fel tud szívni és fel tud használni. Amikor lenyeled, a nyelved továbbítja az ételt a torkodba és a nyelőcsövedbe.

Nyelőcső

A nyelőcső a torkában, a légcső (trachea) közelében található, és nyeléskor a szájából veszi fel az ételt. A nyelőcső egy kis lebeny, amely nyeléskor a légcső fölé hajlik, hogy megakadályozza a fulladást (amikor az étel a légcsőbe kerül). A nyelőcsőben a perisztaltikának nevezett izomösszehúzódások sorozata szállítja az ételt a gyomorba.

Először azonban a nyelőcső alján lévő gyűrűszerű izomnak, az alsó nyelőcső záróizomnak el kell lazulnia, hogy az ételt beengedje. A záróizom ezután összehúzódik, és megakadályozza, hogy a gyomor tartalma visszaáramoljon a nyelőcsőbe. (Ha ez nem történik meg, és ez a tartalom visszaáramlik a nyelőcsőbe, akkor savas refluxot vagy gyomorégést tapasztalhat.)

Gyomor

A gyomor egy üreges szerv, vagy "tartály", amely az ételt tartja, miközben az a gyomorenzimekkel keveredik. Ezek az enzimek folytatják a táplálék hasznosítható formára történő lebontását. A gyomornyálkahártya sejtjei erős savat és erős enzimeket választanak ki, amelyek a lebontási folyamatért felelősek. Amikor a gyomor tartalma eléggé feldolgozott, a vékonybélbe kerül.

Vékonybél

A vékonybél három szakaszból - a nyombélből, az éhbélből és az éhbélnyúlványból - áll, és egy 22 láb hosszú, izmos cső, amely a hasnyálmirigy által kibocsátott enzimek és a májból származó epe segítségével bontja le a táplálékot. Ebben a szervben is működik a perisztaltika, amely a táplálékot áthelyezi és összekeveri a hasnyálmirigyből és a májból származó emésztőnedvekkel.

A nyombél a vékonybél első szakasza. Nagyrészt ez felelős a folyamatos lebontási folyamatért. Az alsó bélszakaszban található jejunum és ileum főként a tápanyagok véráramba való felszívódásáért felelős.

A vékonybél tartalma a szerven való áthaladás után félig szilárd formában kezdődik, és folyékony formában fejeződik be. Az állagváltozáshoz víz, epe, enzimek és nyálka járulnak hozzá. Miután a tápanyagok felszívódtak, és a maradék ételmaradék folyadék áthaladt a vékonybélben, továbbhalad a vastagbélbe (vastagbél).

Hasnyálmirigy

A hasnyálmirigy emésztőenzimeket választ ki a nyombélbe, amelyek lebontják a fehérjéket, zsírokat és szénhidrátokat. A hasnyálmirigy inzulint is termel, amelyet közvetlenül a véráramba juttat. Az inzulin a cukoranyagcsere fő hormonja a szervezetben.

Máj

A májnak számos funkciója van, de az emésztőrendszeren belül a fő feladata a vékonybélből felszívódó tápanyagok feldolgozása. A májból a vékonybélbe szekretált epe szintén fontos szerepet játszik a zsírok és egyes vitaminok emésztésében.

A máj a szervezet kémiai "gyára". A bélből felszívott nyersanyagokat veszi át, és előállítja a szervezet működéséhez szükséges különböző vegyi anyagokat.

A máj méregteleníti a potenciálisan káros vegyi anyagokat is. Számos olyan gyógyszert bont le és választ ki, amelyek mérgezőek lehetnek a szervezeted számára.

Epehólyag

Az epehólyag tárolja és koncentrálja a májból származó epét, majd a vékonybélben lévő nyombélbe bocsátja ki, hogy segítsen a zsírok felszívódásában és megemésztésében.

Vastagbél

A vastagbél felelős a hulladék feldolgozásáért, hogy a bélsár ürítése könnyű és kényelmes legyen. Ez egy 6 láb hosszú izmos cső, amely összeköti a vékonybelet a végbéllel.

A vastagbél a vakbélből, a felszálló (jobb) vastagbélből, a haránt (keresztirányú) vastagbélből, a leszálló (bal) vastagbélből és a szigmabélből áll, amely a végbélhez csatlakozik.

A széklet, vagyis az emésztési folyamatból visszamaradt hulladék a perisztaltika segítségével először folyékony, majd végül szilárd formában halad át a vastagbélben. Ahogy a széklet áthalad a vastagbélen, a víz eltávolodik. A széklet a szigmabélben (S alakú vastagbél) tárolódik, amíg egy "tömegmozgás" naponta egyszer vagy kétszer ki nem üríti a végbélbe.

Általában körülbelül 36 óráig tart, amíg a széklet átjut a vastagbélben. Maga a széklet többnyire ételmaradékból és baktériumokból áll. Ezek a "jó" baktériumok számos hasznos funkciót látnak el, például különböző vitaminokat szintetizálnak, feldolgozzák a hulladékokat és az ételmaradékokat, valamint védelmet nyújtanak a káros baktériumok ellen. Amikor a leszálló vastagbél megtelik széklettel, azaz széklettel, kiüríti tartalmát a végbélbe, hogy megkezdődjön a kiválasztás folyamata (a székletürítés).

Végbél

A végbél egy egyenes, 8 hüvelykes kamra, amely a vastagbelet a végbélnyílással köti össze. A végbél feladata, hogy befogadja a székletet a vastagbélből, tudassa, hogy van ürítendő (kikakilandó) széklet, és megtartsa a székletet, amíg a kiürítés meg nem történik. Amikor bármi (gáz vagy széklet) kerül a végbélbe, az érzékelők üzenetet küldenek az agynak. Az agy ezután eldönti, hogy a végbéltartalom kiürülhet-e vagy sem.

Ha igen, akkor a záróizmok ellazulnak, és a végbél összehúzódik, így ürítve ki a tartalmát. Ha a tartalom nem üríthető ki, a záróizom összehúzódik, és a végbél alkalmazkodik, így az érzés átmenetileg megszűnik.

Végbélnyílás

A végbélnyílás az emésztőrendszer utolsó része. Ez egy 2 hüvelyk hosszú csatorna, amely a medencefenék izmaiból és a két (belső és külső) anális záróizomból áll. A felső végbélnyílás bélése képes a végbéltartalom érzékelésére. Tudatja, hogy a tartalom folyékony, gáz vagy szilárd.

A végbélnyílást záróizmok veszik körül, amelyek fontosak a széklet ellenőrzésének lehetővé tételében. A medencefenék izmai szöget képeznek a végbél és a végbélnyílás között, ami megakadályozza, hogy a széklet akkor is kijöjjön, amikor nem kellene. A belső záróizom mindig feszes, kivéve, amikor a széklet a végbélbe kerül. Ez tart bennünket kontinentálisan (megakadályozza, hogy önkéntelenül kakiljunk), amikor alszunk vagy más módon nem vagyunk tudatában a széklet jelenlétének.

Amikor késztetést érzünk arra, hogy a mosdóba menjünk, a külső záróizomra hagyatkozunk, hogy a székletet a WC-ig visszatartsa, ahol aztán ellazul, hogy a tartalmat kiengedje.

Melyek azok a gyakori állapotok, amelyek az emésztőrendszert érintik?

Vannak átmeneti állapotok és hosszú távú, vagy krónikus betegségek és rendellenességek, amelyek az emésztőrendszert érintik. Gyakoriak az olyan állapotok, mint a székrekedés, a hasmenés vagy a gyomorégés időről időre. Ha gyakran tapasztalja az ilyen jellegű emésztési problémákat, mindenképpen forduljon egészségügyi szakemberhez. Ez egy komolyabb rendellenesség jele lehet, amely orvosi figyelmet és kezelést igényel.

Az emésztőrendszert érintő rövid távú vagy átmeneti állapotok közé tartoznak:

Székrekedés: A székrekedés általában akkor fordul elő, amikor a szokásosnál ritkábban megy kakilni (székletürítésre). Székrekedés esetén a kaki gyakran száraz és kemény, és nehéz és fájdalmas a székletürítés.

Hasmenés: A hasmenés az, amikor laza vagy vizes a kakid. A hasmenést sok minden okozhatja, többek között baktériumok, de néha az ok ismeretlen.

Gyomorégés: Bár a nevében benne van a "szív", a gyomorégés valójában emésztési probléma. A gyomorégés kellemetlen égő érzés a mellkasban, amely felfelé haladhat a nyakán és a torkán. Ez akkor történik, amikor a gyomrából származó savas emésztőnedvek visszamennek a nyelőcsőbe.

Aranyér: Az aranyér duzzadt, megnagyobbodott vénák, amelyek a végbélnyíláson és a végbélen belül és kívül alakulnak ki. Fájdalmasak, kellemetlenek lehetnek, és végbélvérzést okozhatnak.

Gyomorhurut (gasztroenteritisz): A gyomorhurut a gyomor és a vékonybél felső részének általában vírus által okozott fertőzése. Általában egy hétnél rövidebb ideig tart. Évente emberek milliói kapják el a gyomorhurutot.

Fekély: A fekély a nyelőcső, a gyomor vagy a vékonybél nyálkahártyáján kialakuló seb. A fekélyek leggyakoribb okai a Helicobacter pylori (H. pylori) nevű baktériummal való fertőzés és a gyulladáscsökkentő gyógyszerek, például az ibuprofen hosszú távú használata.

Epekövek: Az epekövek az emésztőnedvből képződött szilárd anyagok apró darabjai, amelyek az epehólyagban, a máj alatti kis szervben képződnek.

Az emésztőrendszer gyakori betegségei (gasztrointesztinális betegségek) és rendellenességei közé tartoznak:

GERD (krónikus savas reflux): A GERD (gastrooesophagealis refluxbetegség vagy krónikus savas reflux) olyan állapot, amelyben a gyomor savtartalmú tartalma gyakran szivárog vissza a nyelőcsőbe.

Irritábilis bél szindróma (IBS): Az IBS olyan állapot, amelyben a vastagbélizom a normálisnál gyakrabban vagy ritkábban húzódik össze. Az IBS-ben szenvedők túlzott gázképződést, hasi fájdalmat és görcsöket tapasztalnak.

Laktózintolerancia: A laktózintoleranciában szenvedők nem képesek megemészteni a laktózt, az elsősorban a tejben és a tejtermékekben található cukrot.

Divertikulózis és divertikulitis: A divertikulózis és a divertikulitisz két olyan állapot, amely a vastagbélben (más néven vastagbél) fordul elő. Mindkettő közös jellemzője a divertikulák, amelyek a vastagbél falában kialakuló zsebek vagy dudorok.

Rák: Az emésztőrendszer szöveteit és szerveit érintő rákos megbetegedéseket gasztrointesztinális (GI) rákoknak nevezzük. Többféle GI-rák létezik. A leggyakoribb emésztőrendszeri rákok közé tartozik a nyelőcsőrák, a gyomorrák (gyomorrák), a vastag- és végbélrák (kolorektális rák), a hasnyálmirigyrák és a májrák.

Crohn-betegség: A Crohn-betegség a gyulladásos bélbetegség (IBD) egy élethosszig tartó formája. Az állapot irritálja az emésztőrendszert.

Cöliákia: A cöliákia egy autoimmun betegség, amely károsíthatja a vékonybelet. A károsodás akkor következik be, amikor a cöliákiában szenvedő személy glutént fogyaszt, amely a búzában, árpában és rozsban található fehérje.

ogyan tarthatom egészségesen az emésztőrendszeremet?

Ha valamilyen betegségben szenvedsz, mindig kérdezd meg egészségügyi szolgáltatódat, hogy mit kell tenni és enni ahhoz, hogy egészséges maradj és kezeld az állapotát. Általánosságban a következőkkel tarthatod egészségesen emésztőrendszered:

Igyál gyakran vizet: A víz segít abban, hogy az elfogyasztott étel könnyebben áramoljon át az emésztőrendszeren. A szervezetében lévő alacsony vízmennyiség (dehidratáció) a székrekedés gyakori oka.

Vegyél be rostokat az étrendedbe: A rostok jótékonyan hatnak az emésztésre, és segítik a szervezet rendszeres bélmozgását. Ügyelj arra, hogy mind az oldható, mind az oldhatatlan rostokat beépítse az étrendedbe.

Táplálkozz kiegyensúlyozottan: Ügyelj arra, hogy minden nap több adag gyümölcsöt és zöldséget fogyassz. Válaszd a teljes kiőrlésű gabonaféléket a feldolgozott gabonafélékkel szemben, és általában próbáld elkerülni a feldolgozott élelmiszereket. Válassz gyakrabban baromfit és halat, mint vörös húst, és korlátozd a csemegehúsok (feldolgozott húsok) fogyasztását. Korlátozd az elfogyasztott cukor mennyiségét.

Fogyassz probiotikumokat tartalmazó élelmiszereket, vagy szedj probiotikum-kiegészítőket: A probiotikumok olyan jó baktériumok, amelyek segítenek felvenni a harcot a rossz baktériumokkal a bélrendszerben. Emellett olyan egészséges anyagokat állítanak elő, amelyek táplálják a bélrendszerét. Különösen hasznos lehet probiotikumok fogyasztása antibiotikum szedése után, mivel az antibiotikumok gyakran elpusztítják a bélben lévő rossz és jó baktériumokat egyaránt.

Étkezz tudatosan és rágd meg az ételt: A lassú étkezés időt ad a szervezetednek, hogy megfelelően megeméssze az ételt. Ez azt is lehetővé teszi, hogy a tested jeleket küldjön , hogy jóllaktál. Fontos, hogy alaposan megrágd az ételt, mert ez segít abban, hogy a szervezetnek elegendő nyála (nyála) legyen az emésztéshez. Ha teljesen megrágod az ételt, emésztőrendszered könnyebben fel tudja szívni az ételben lévő tápanyagokat.

Gyakorold a testmozgást: A fizikai aktivitás és a gravitáció segíti az ételek mozgását az emésztőrendszeren keresztül. Ha például étkezés után sétálsz egyet, az segíthet a szervezetnek könnyebben megemészteni az ételt.

Kerüld az alkoholt és a dohányzást: Az alkohol növelheti a gyomrában lévő sav mennyiségét, és gyomorégést, savas refluxot és gyomorfekélyt okozhat. A dohányzás csaknem megduplázza a savas reflux kockázatát. Kutatások kimutatták, hogy azoknál az emésztési problémákkal küzdő embereknél, akik leszoktak a dohányzásról, javultak a tünetek.

Kezeld a stresszt: A stressz összefüggésbe hozható az olyan emésztési problémákkal, mint a székrekedés, a hasmenés és az IBS.

Mikor forduljak egészségügyi szolgáltatómhoz emésztési problémákkal kapcsolatban?

Fordulj egészségügyi szolgáltatódhoz, ha gyakori tüneteket tapasztalsz, például székrekedést, hasmenést, hányást, gyomorfájdalmat vagy -görcsöket, túlzott gázképződést (fingást) vagy gyomorégést. Bár a legtöbb ember időnként tapasztalja ezeket a panaszokat, ha gyakran tapasztalod őket, az egy komolyabb emésztőrendszeri probléma jele lehet.