, 2022/5/19
A zsírmájbetegség egy gyakori állapot, amelyet a májban tárolt felesleges zsír okoz. A legtöbb embernek nincsenek tünetei, és nem okoz komoly problémákat számukra. Egyes esetekben azonban májkárosodáshoz vezethet. A jó hír az, hogy életmódbeli változtatásokkal gyakran megelőzhető vagy akár visszafordítható a zsírmájbetegség.
A zsírmájat hepatikus steatózisnak is nevezik. Akkor fordul elő, amikor a zsír felhalmozódik a májban. Az, hogy kis mennyiségű zsír van a májban, normális, de a túl sok zsír egészségügyi problémát okozhat. A máj a második legnagyobb szerv a szervezetben. Segít feldolgozni az ételekből és italokból származó tápanyagokat, és kiszűri a káros anyagokat a vérből.
A túl sok zsír a májában májgyulladást okozhat, ami károsíthatja a májat és hegesedést okozhat. Súlyos esetekben ez a hegesedés májelégtelenséghez vezethet.
Amikor a zsírmáj olyan valakinél alakul ki, aki sok alkoholt fogyaszt, azt alkoholos zsírmájbetegségnek (AFLD) nevezik.
Ha valaki nem iszik sok alkoholt, azt nem alkoholos zsírmájbetegségnek (NAFLD) nevezik.
Mi a máj feladata?
A máj egy alapvető fontosságú szerv, amelynek számos életfenntartó funkciója van. A máj:
Epét termel, amely segíti az emésztést.
Fehérjéket állít elő a szervezet számára.
Raktározza a vasat.
A tápanyagokat energiává alakítja.
Olyan anyagokat állít elő, amelyek segítik a véralvadást (a sebek gyógyulása érdekében összetapadnak).
Segít ellenállni a fertőzéseknek azáltal, hogy immunfaktorokat állít elő, és eltávolítja a baktériumokat és toxinokat (a szervezetet károsító anyagokat) a vérből.
Mi a zsírmájbetegség?
A zsírmájbetegség (steatosis) egy gyakori állapot, amelyet az okoz, hogy túl sok zsír halmozódik fel a májban. Az egészséges máj kis mennyiségű zsírt tartalmaz. Akkor válik problémává, ha a zsír eléri a máj súlyának 5-10%-át.
Miért rossz a zsírmájbetegség?
A legtöbb esetben a zsírmájbetegség nem okoz súlyos problémákat, és nem akadályozza a máj normális működését. Az ebben az állapotban szenvedők 7-30%-ánál azonban a zsírmájbetegség idővel rosszabbodik. Három szakaszon keresztül halad előre:
A mája begyullad (megduzzad), ami károsítja a szöveteit. Ezt a szakaszt steatohepatitisnek nevezik.
Hegszövet képződik ott, ahol a mája károsodott. Ezt a folyamatot fibrózisnak nevezik.
A kiterjedt hegszövet helyettesíti az egészséges szövetet. Ezen a ponton nálad májzsugor van.
A májzsugor
A májzsugor a máj súlyos károsodásának eredménye. Az egészséges májszövetet helyettesítő kemény hegszövet lelassítja a máj működését. Végül teljesen blokkolhatja a máj működését. A májzsugor májelégtelenséghez és májrákhoz vezethet.
Milyen formái vannak a zsírmájbetegségnek?
A zsírmájbetegségnek két fő formája van:
Alkoholos májbetegség
Az alkoholos zsírmáj a zsír felhalmozódása a májban a nagy mennyiségű alkoholfogyasztás következtében. (A mérsékelt alkoholfogyasztás meghatározása nők esetében napi egy ital, férfiak esetében pedig legfeljebb napi két ital). Az Egyesült Államokban az emberek körülbelül 5%-a szenved a májbetegségnek ebben a formájában.
Nem alkoholos zsírmájbetegség
A nem alkoholos zsírmájbetegség (NAFLD) olyan embereknél is előfordul, akik nem erős ivók. Az állapot minden harmadik felnőttből egyet és minden tizedik gyermeket érint az Egyesült Államokban. A kutatók még nem találták meg a nem alkoholos zsírmájbetegség pontos okát. Számos tényező, például az elhízás és a cukorbetegség növelheti a kockázatot.
Ki kap zsírmájbetegséget?
Nagyobb az esélye a zsírmájbetegség kialakulásának, ha Ön:
Spanyol vagy ázsiai.
Posztmenopauzában lévő nő (olyan nő, akinek a menstruációja megszűnt).
Elhízott vagy, magas hasi zsírszinttel.
Magas a vérnyomása, cukorbetegsége vagy magas a koleszterinszintje.
Obstruktív alvási apnoe (elzáródott légutak, amelyek miatt alvás közben leáll és elindul a légzés).
Mi okozza a zsírmájbetegséget?
Egyeseknél a zsírmájbetegség kialakulása nem jár semmilyen előzménybetegséggel. De ezek a kockázati tényezők nagyobb valószínűséggel teszik valószínűbbé a kialakulását:
Elhízás vagy túlsúly.
A 2-es típusú cukorbetegség vagy inzulinrezisztencia.
Metabolikus szindróma (inzulinrezisztencia, magas vérnyomás, magas koleszterin- és trigliceridszint).
Bizonyos vényköteles gyógyszerek, például amiodaron (Cordarone®), diltiazem (Cardizem®), tamoxifen (Nolvadex®) vagy szteroidok szedése.
Melyek a zsírmájbetegség tünetei?
A zsírmájbetegségben szenvedőknek gyakran nincsenek tüneteik, amíg a betegség májzsugorodássá nem alakul. Ha mégis vannak tünetei, azok a következők lehetnek:
Hasi fájdalom vagy teltségérzet a has jobb felső részén (has).
Hányinger, étvágytalanság vagy fogyás.
Sárgás bőr és szemfehérje (sárgaság).
Megduzzadt has és lábak (ödéma).
Szélsőséges fáradtság vagy szellemi zavartság.
Gyengeség.
Hogyan diagnosztizálják a zsírmájbetegséget?
Mivel a zsírmájbetegségnek gyakran nincsenek tünetei, az orvos lehet az első, aki észreveszi. A más betegségekre vonatkozó vérvizsgálat során felbukkanó magasabb májenzimszintek (emelkedett májenzimek) jelezhetik a vörös zászlót. Az emelkedett májenzimek azt jelzik, hogy a mája sérült. A diagnózis felállításához orvosa elrendelheti:
Ultrahangot vagy komputertomográfiát (CT), hogy képet kapjon a májról.
Májbiopsziát (szövetminta) annak megállapítására, hogy mennyire előrehaladott a májbetegség.
FibroScan®, egy speciális ultrahangvizsgálat, amelyet néha májbiopszia helyett használnak, hogy megállapítsák a májban lévő zsír- és hegszövet mennyiségét.
Hogyan kezelik a zsírmájbetegséget?
Kifejezetten a zsírmájbetegségre nincs gyógyszeres kezelés. Ehelyett az orvosok arra összpontosítanak, hogy segítsenek az állapotot előidéző tényezők ellenőrzésében. Emellett olyan életmódbeli változtatásokat javasolnak, amelyek jelentősen javíthatják az egészségi állapotát. A kezelés magában foglalja:
Az alkohol kerülése.
Fogyás.
Gyógyszerek szedése a cukorbetegség, a koleszterinszint és a trigliceridek (a vérben lévő zsír) szabályozására.
E-vitamin és tiazolidindionok (a cukorbetegség kezelésére használt gyógyszerek, mint például az Actos® és az Avandia®) szedése bizonyos esetekben .