Huminsavak

Hogyan alakulnak ki?

Amikor a növények és állatok elpusztulnak, molekuláik a talajban más szervezetek számára felhasználhatóvá válnak. Baktériumok, gombák, őslények, földigiliszták, sőt rovarok is fogyasztják a friss anyagot. Hosszú idő elteltével, amikor a bomló anyagot már több cikluson keresztül megették és átalakították, egy szilárd, a további bomlásnak ellenálló anyag marad vissza, amelyet humusznak neveznek. (Ezt a folyamatot nevezik "humifikációnak".)

A humusz egy általános kifejezés, amely a további bomlásnak ellenálló, rendkívül összetett, stabil vegyületekre utal. A humusz pedig három összetevőből áll - huminsavakból, fulvosavakból és humánból. A huminsavak és a fulvosavak felbecsülhetetlen értékűnek bizonyultak az egészséges talajkörnyezet szempontjából, különösen a talaj szerkezetéhez és a tápanyagok talaj és a növények közötti átviteléhez való hozzájárulásuk miatt.

Honnan származnak a huminsav termékek?

A huminsav termékek sokféle forrásból származnak. A leggazdagabb termékek ősi lerakódásokból származnak, amelyek akkor keletkeztek, amikor a növények és állatok elpusztultak a vizes élőhelyeken. Idővel ezeket a hatalmas bomló anyagrétegeket homok- és sziklaképződmények fedték be, és még gazdagabb lerakódásokká tömörültek. Néhány lerakódást ezután felemeltek, és az anyagba ismét oxigént vittek be, ami jelentősen elősegíti a huminsavak képződését. Ezeket a felszínhez közel bányásznak, és gyakran "lignit" vagy "leonardit" néven emlegetik. Ma innen származik a legtöbb huminsavtermék.

Miért kell huminsavat adnom a talajhoz?

Sajnos számos emberi tevékenység lerontotta és szennyezte a talajokat, csökkentve a talaj ökoszisztémáját (szerves anyag), és egyes talajok károsak a környezetünkre és az emberi egészségre. Az erózió a talajromlás legnagyobb okai közé tartozik, mivel az alapvető fontosságú fedőtalaj sokkal nagyobb arányban vész el, mint amennyivel pótolható. A szervetlen műtrágyák folyamatos alkalmazása, az éves szántással együtt, a talajok humusztartalmát is csökkentheti.

A talaj helyreállításához a szerves anyagot pótolni kell. Az erodált humuszt pedig külső forrásból kell pótolni, mivel a természetes kialakulásához sok év szükséges. Egészséges mennyiségű humusz nélkül a talaj biológiai aktivitása és a tőle függő növényeké drámaian csökken. Az egészséges talajok szervesanyag-tartalma 2-6% között van. Sok mezőgazdasági környezetben azonban sokkal alacsonyabb szervesanyag-tartalmú talajokat használnak.

Milyen előnyei vannak a huminsavnak?

A történelem során a gazdák a huminsavat egészségesebb növények és nagyobb terméshozam elérése érdekében használták. Napjainkban a huminsavak a fent említett okok miatt még fontosabbak, mint valaha. Íme csak néhány a huminsav számos előnye közül.

- Növeli a tápanyagfelvételt

- Növeli a talaj víztartó képességét

- Javítja a talaj általános szerkezetét.

- Serkenti a mikrobiális aktivitást

- Szabályozza a talajok pH-értékét.

- Kelátolja a toxinokat a talajból.

- Segít megszüntetni a vasklorózist a vasfelvétel fokozásával.

- Javítja a növények általános egészségi állapotát, segítve a növényeket abban, hogy jobban ellenálljanak a ragadozóknak és a betegségeknek.

- Serkenti a gyökérnövekedést, ami növeli a termés mennyiségét

- Növeli a csírázóképességet

Hogyan győződj meg arról, hogy kiváló terméket kapsz

A humin savas termékek elárasztották a piacot. Nem minden huminsav azonban egyforma. Sőt, egyes termékek teljesen hatástalanok, szinte nulla huminsavtartalommal. Annak érdekében, hogy megbizonyosodj arról, hogy minőségi terméket kapsz, mindenképpen tájékozódj arról, hogy honnan származik az anyag. Minden termékünket az északnyugat-új-mexikói Menefee Formációból nyerjük, amelyet széles körben a huminsavtermékek prémium forrásának tartanak a Földön.

Huminsav: A humusz tudománya és hogyan használ a talajnak

A huminsav egy olyan molekulacsoport, amely a növények gyökereihez kötődik, és segíti a víz és a tápanyagok felvételét. A magas huminsavszint drámaian növelheti a terméshozamot. A huminsavhiány megakadályozhatja a gazdákat és a kertészeket abban, hogy optimális tápanyagellátású növényeket termesszenek. A hagyományos bölcsesség azonban manapság figyelmen kívül hagyja a huminsavakat, és azt állítja, hogy lehetetlen egy városi tájat, például egy parkot, golfpályát vagy gyepet magas analitikus NPK-műtrágyák nélkül termeszteni és fenntartani.

Humusz vs. szerves anyag

Először is meg kell értenünk, hogy különbség van a talaj szerves anyaga és a humusz között. A "humusz" egy általános kifejezés, amely különálló, de különböző humuszos anyagok csoportját írja le. A "talaj szerves anyaga" olyan anyag, amely különböző sebességgel bomlik a talajban.

A leggyakoribb anyagok közé, amelyeket együttesen "humuszként" emlegetünk, a következők tartoznak:

Fulvosav: sárga vagy sárgásbarna színű humuszos anyag, amely minden pH-érték mellett vízben oldódik, és alacsony molekulatömegű.

Humin sav: sötétbarna színű humuszos anyag, amely csak a talaj magasabb pH-értékeinél oldódik vízben, és nagyobb molekulatömegű, mint a fulvosav. A huminsav évszázadokig megmaradhat a háborítatlan talajban.

Humin: fekete színű huminanyag, amely semmilyen pH-értéknél nem oldódik vízben, nagy molekulatömegű, és a bázikusan extrahált folyékony huminsav termékekben soha nem található meg.

A szerves anyagok alkalmazása minden bizonnyal kiváló módja annak, hogy újra ásványosítani lehessen a kimosódott vagy kémiai reakciókat nem mutató talajt, mint például egyes homokok esetében. Az alacsony kationcserélő kapacitású (CEC) homok nehezen tartja meg a tápanyagok kationjait, és ezek a kationok könnyen leoldódhatnak a talaj mélyére, és a növények számára elérhetetlenné válnak.

A homokos talajok nem képesek megtartani a vizet, ha száraz körülmények uralkodnak, és hiányzik a humusz. A homok a "lakoma vagy éhínség" állapotában él, mivel a víz és a tápanyagok csak rövid ideig állnak rendelkezésre a kijuttatásuk után. A humusz biomolekulái segíthetnek megtartani a vizet és az ionizált tápanyagokat, amelyek a szerves biomassza, a komposzt vagy más trágyaforrások természetes körforgása során keletkeznek.

A huminsavak elektronegativitási tényezője kulcsfontosságú az egészséges és fenntartható talaj kialakításában és fenntartásában. E huminsavak forrása egy fenntartható mezőgazdasági programban, egy bio minősített gazdaságban vagy városi tájban a bomló szerves anyag, például a komposzt lehet. Lényegében ez szerves formában lévő műtrágya. Ezért fontos, hogy ismerjük az összetevők forrását és a komposzt tápanyagelemzését.

A humusz erős anyag, és egy aprócska mennyiség is hatalmas, mérhető eredményt hozhat. Láttunk már olyan esetet, amikor egy hektárnyi szántóföldön mindössze 40 kilónyi mennyiség növelte drámaian a terméshozamot.

A huminsav fizikája

A huminsavak rendkívül fontosak a tápanyagok talajból a növénybe történő szállításának közegeként, mivel képesek megtartani az ionizált tápanyagokat, megakadályozva azok kimosódását. A huminsavak a növényi gyökér kimerülési zónájához is vonzódnak. Amikor a gyökerekhez érnek, magukkal viszik a növénynek szükséges vizet és tápanyagokat.

A kimerülési zóna a növény gyökeréhez közeli terület, ahonnan a gyökér tápanyagot von el (kimeríti). Ez a zóna különösen kimerülhet, ha hiányzik a huminsav vagy a mikorrhiza gombák. Ha a növények mikorrhizásak, akkor a tápanyagürítési zóna kevésbé fontos. A mikorrhizáknak olyan mikrohifás mikrocsöveik vannak, amelyek sokkal mélyebbre nyúlhatnak a talajba, mint ahová a gazdanövény eljut. A gazdanövény javára a kimerülési zónán kívülről is képesek ásványi tápanyagot gyűjteni. A humusz még kritikusabb a növényi tápanyagok elérhetősége és felvétele szempontjából, ha a talajban nincsenek egészséges mikorrhiza kapcsolatok.

A pozitív ionokat könnyebben felszívja a növény gyökere, mivel a gyökér negatív töltéssel rendelkezik. Más szóval a pozitív (kation) vonzódik a negatívhoz (az élő gyökérhez). A huminsavak úgy tartják meg a kationokat (pozitív ionokat), hogy azok könnyebben felszívódnak a növény gyökere által, javítva ezzel a mikrotápanyagok átadását a növény keringési rendszerébe. Ez azért működik, mert a huminsavak (ulmikus, huminsav és fulvikus sav) felveszik a pozitív ionokat, majd a gyökér kimerülési zónájába és a mikorrhiza mikrocsövek hifáiba vonzódnak.

Mivel a gyökér negatív töltése nagyobb, mint a huminsav biomolekulák negatív töltése, a tudósok elmélete szerint a mikrotápanyagokat a növény gyökere veszi fel, és a növény keringési rendszere szívja fel. A mikrotápanyagok egy része a huminsavmolekulából szabadul fel, amikor azok a gyökérmembránba jutnak, de mostanra már rájöttünk, hogy a növény a könnyebb molekulasúlyú huminsavak egy részét is felveszi. Lényegében a humuszos anyagok kelátképeznek olyan kationokat, mint a magnézium (Mg2+), a kalcium (Ca2+) és a vas (Fe2+). A kelátképzés révén a humuszos anyagok növelik e kationok hozzáférhetőségét a növények számára.

A magas huminsavszint előnyei

Az új-mexikói Los Lunasban található arborétumunkban a humusz egyik nyilvánvaló előnye az agyag felhalmozódása volt. Ez az aggregáció az agyagot porózusabbá, puhábbá és aerobabbá tette, jobb vízelvezetéssel, ami minden növény gyökérzetének mélyebb növekedését eredményezte. A területet 1986-ban vásárolták meg, ahol az agyagos talaj 12 láb mély volt, és a pH-értéke 8,3 és 9,2 között mozgott - olyannyira lúgos, hogy télen a terület kifehéredett.

Ma a Quercus nemzetség egyik legnagyobb tölgyfaj-gyűjteményével rendelkezünk az Egyesült Államokban, és a Chihuahuan-sivatagi régió őshonos tölgyeinek legnagyobb gyűjteményével Észak-Amerikában. A területen többféle mamutfenyő, juhar, kutyafa és óriás fás bambusz is található. Ezen növények egyike sem nőhetne olyan talajon, mint amilyen körülmények között kezdtük, de a huminsavak erejével (vagy varázslatával) sikerült a talajt termőképes és egészséges szintre rehabilitálni.

Végül a "Humic Acids: Marvelous Products of Soil Chemistry" (The Journal of Chemical Education, 2001. december) megállapítja: "A huminsavak a talajkémia figyelemre méltó, barnától a feketéig terjedő színű termékei, amelyek nélkülözhetetlenek az egészséges és termőképes talajokhoz. Ezek olyan funkcionalizált molekulák, amelyek fényérzékenyítőként működnek, megtartják a vizet, kötődnek az agyagokhoz, a növények növekedését serkentik, és elszívják a mérgező szennyezőanyagokat. A huminsav fizikai és kémiai sokoldalúságával egyetlen szintetikus anyag sem vetekszik."