Fehér nyálka a székletben

Gyakori lehet a nyálka jelenléte a székletben. Gyakori okok lehetnek a székrekedés, a kiszáradás, a Crohn-betegség és az irritábilis bél szindróma. A váladék egy sűrű, kocsonyaszerű anyag. A szervezet elsősorban arra használja a nyálkát, hogy megvédje és kenje a kényes szöveteket és szerveket. Emellett a baktériumok, vírusok vagy gombák által okozott károk csökkentésére is szolgál. A nyálka védelmet nyújthat a gyomorsav vagy más potenciálisan káros folyadékok vagy irritáló anyagok ellen is.

A nyálka jelenléte a székletben gyakori lehet. Ha általában egészséges vagy, a nyálka általában tiszta, és olyan kis mennyiségben jelenik meg, hogy gyakran nehéz észrevenni. Ha azonban kezd észrevehetően megnövekedni a nyálka mennyisége a székletedben, az egy mögöttes egészségügyi probléma tünete lehet.

Okok

A székletben lévő váladék két gyakori oka a kiszáradás és a székrekedés. Ez a két állapot okozhatja, hogy a vastagbélben lévő normális nyálka távozik a szervezetből. Az e problémák által okozott váladék magától vagy gyógyszeres kezeléssel megszűnhet. A váladékszint változása lehet gyulladásos gyomor-bélrendszeri állapot következménye is, amely orvosi kezelést igényel. Néhány ilyen állapot közé tartozik:

Crohn-betegség

A Crohn-betegség egy gyulladásos bélbetegség, amely a gyomor-bél traktust (GI) érinti. A korai tünetek közé tartozhat a hasmenés vagy a fáradékonyság, valamint a székletben lévő túlzott mennyiségű nyálka (a gyulladt bélben lévő nyálkahártya megzavarása miatt).

Cisztás fibrózis

A cisztás fibrózis egy genetikai rendellenesség, amely sűrű, ragacsos váladék felhalmozódását eredményezi a tüdőben, a hasnyálmirigyben, a májban vagy a belekben. A cisztás fibrózis a székletben is okozhat váladékot.

Fekélyes vastagbélgyulladás

A Crohn-kórhoz hasonlóan a fekélyes vastagbélgyulladás is gyulladásos bélbetegség. Ez egy krónikus állapot, amely gyulladást okoz a vastagbélben vagy a végbélben. A nyálkakiválasztás fokozódása gyakran előfordul, amikor a szervezet a fekélyes vastagbélgyulladás tüneteit kezeli, ami viszont növelheti a székletben lévő nyálka mennyiségét.

Irritábilis bél szindróma

Az irritábilis bél szindróma (IBS) egy olyan tünetcsoport elnevezése, mint a hasi fájdalom, görcsök és megváltozott bélműködési szokások, amelyek betegség diagnózisán kívül jelentkeznek. Jelenleg a kutatások azt sugallják, hogy a székletben lévő nyálka összefüggésben lehet a hasmenéssel, amelyet valaki az IBS tüneteként tapasztal.

Bélfertőzés

A bélfertőzés is vezethet a székletben lévő váladékhoz. Ilyen például az olyan baktériumok okozta fertőzés, mint a szalmonella és a shigellózis, amely szennyezett ételek fogyasztásából eredhet. A kutatók szerint a baktériumok serkenthetik a nyálkatermelést, ami nyálkás székletet okoz. A súlyos hasmenés szintén növelheti a székletben lévő nyálka mennyiségét.

Felszívódási zavarok

Felszívódási zavarok akkor fordulnak elő, amikor a bél nem képes megfelelően felszívni bizonyos tápanyagokat. A felszívódási zavarokkal kapcsolatos állapotok közé tartozik a laktózintolerancia és a cöliákia.

Vastagbél- vagy végbélrák

A vastagbél- vagy végbélrák a vastagbélben vagy a végbélben kezdődik, és olyan tüneteket okozhat, mint a székletben lévő vér, a székletben lévő váladék, végbélvérzés és megmagyarázhatatlan fogyás.

Diagnózis

A székletben lévő rendellenes váladékra nincs egyféle kezelés. A felesleges váladék kezeléséhez orvosának diagnosztizálnia és kezelnie kell a háttérben meghúzódó problémákat, amelyek a vastagbél gyulladásához kapcsolódhatnak. A legtöbb orvos fizikális vizsgálattal és vérvizsgálattal kezdi. A vizsgálati eredmények alapján orvosa képet kaphat az Ön alapvető fizikai egészségi állapotáról.

Ha további információkra van szükség, orvosa további vizsgálatokat kérhet. Ezek közé tartozhatnak:

széklettenyésztés

kolonoszkópia

képalkotó vizsgálat, például röntgen- vagy CT-vizsgálat, illetve kismedencei MRI-vizsgálat.

izzadságelektrolit-vizsgálat (általában akkor végzik, ha fennáll a cisztás fibrózis lehetősége).

Egyeseknél a diagnózis gyorsan felállítható. Mások esetében előfordulhat, hogy a kiváltó okot a kiterjedt vizsgálatok ellenére sem sikerül meghatározni.

Kezelés

Mivel a székletben lévő váladék lehet egy alapbetegség tünete, az Ön kezelése a diagnózistól függően változik. Néhány enyhe esetben, különösen az időszakos kiszáradással vagy székrekedéssel összefüggő esetekben az életmódváltás segíthet a probléma megoldásában. A javaslatok közé tartozhatnak:

a folyadékbevitel növelése

probiotikumokban gazdag élelmiszerek vagy probiotikumokat, például Bifidobacteriumot vagy Lactobacillust tartalmazó étrend-kiegészítők fogyasztása.

a rostok, szénhidrátok és zsírok tápláló egyensúlyának megteremtése az étrendben.

A krónikus betegségben, például Crohn-betegségben, cisztás fibrózisban, fekélyes vastagbélgyulladásban és irritábilis bél szindrómában szenvedőknél szükség lehet vényköteles gyógyszerekre és folyamatos kezelésre.

Ha orvos rákot fedez fel, akkor onkológushoz irányíthat. Ez egy olyan szakember, aki kezeli a rákodt, és ez a kezelés csökkentheti és enyhítheti az általad tapasztalt tüneteket.

Mikor kell orvoshoz fordulni

Bár ha alkalmanként egy kis váladékot látsz a székletben, általában nincs ok az aggodalomra, de ha ezekkel az egyéb tünetekkel együtt jelentkezik, akkor minél előbb orvoshoz kell fordulni:

tartós hasmenés

gyomorgörcs

vér a székletben

fáradtság

hányinger

hányás

megmagyarázhatatlan fogyás

Még ha nincs is más tünet, a székletben tartósan jelenlévő nyálka súlyosabb egészségügyi probléma jele lehet, és érdemes orvoshoz fordulni. A legtöbb embernek van nyálka a székletében - csak jellemzően olyan kis mennyiségben, hogy nem veszik észre. Az észrevehető nyálka lehet egy jóindulatúbb probléma tünete, például alkalmi kiszáradás vagy székrekedés, de lehet krónikusabb egészségügyi probléma is.

Az általad tapasztalt társuló tünetektől, valamint a székletedben lévő váladék időtartamától és mennyiségétől függően érdemes lehet beszélni orvosoddal, hogy kizárjon valami komolyabbat. Orvosod meg fogja kérdezni a kórtörténetedről és a táplálkozási szokásaidról, fizikális vizsgálatot végez, és elvégezhet néhány vizsgálatot - beleértve a vérvizsgálatot és a székletminta-vizsgálatot -, ha úgy véli, hogy valamilyen alapbetegség állhat a háttérben.