, 2022/5/12

A bélflóra és az emberi egészség és betegségek iránt egyre nagyobb az érdeklődés. Az emberek beleiben 100 trillió életképes baktérium található. Ezeket az élő baktériumokat, amelyek a széklet tömegének 30%-át teszik ki, bélflórának nevezzük. A bélflórában kétféle baktérium létezik, a hasznos és a káros baktériumok. Egészséges alanyoknál ezek egyensúlyban vannak, és a hasznos baktériumok dominálnak.

intestinal flora

A hasznos baktériumok hasznos szerepet játszanak a táplálkozás és a betegségek megelőzése szempontjából. Olyan alapvető tápanyagokat termelnek, mint a vitaminok és szerves savak, amelyek felszívódnak a belekből, és a bélhám és az olyan létfontosságú szervek, mint a máj, hasznosítják őket. A szerves savak elnyomják a kórokozók növekedését is a belekben. más bélbaktériumok a gazdaszervezetre káros anyagokat termelnek, például rothadó termékeket, toxinokat és rákkeltő anyagokat. Ha a káros baktériumok dominálnak a belekben, nem termelődnek az alapvető tápanyagok, és a káros anyagok szintje megemelkedik.

Ezeknek az anyagoknak nem feltétlenül van közvetlen káros hatásuk a gazdaszervezetre, de úgy gondolják, hogy hozzájárulnak az öregedéshez, elősegítik a rákos megbetegedéseket, a máj- és vesebetegséget, a magas vérnyomást és az érelmeszesedést, valamint a csökkent immunitást. Keveset tudunk arról, hogy mely bélbaktériumok felelősek ezekért a hatásokért. Számos tényező megváltoztathatja a bélflóra egyensúlyát a káros baktériumok javára.

Ezek közé tartoznak a perisztaltika zavarai, a gyomor vagy a vékonybél műtétei, a máj- vagy vesebetegségek, a perniciózus vérszegénység, a rák, a sugár- vagy antibiotikumterápia, az immunrendszer zavarai, az érzelmi stressz, a helytelen táplálkozás és az öregedés. Ennél is fontosabb azonban, hogy a bélflóra normális egyensúlyát szájon át alkalmazott baktériumterápiával vagy kiegyensúlyozott étrenddel lehet fenntartani, illetve a kiegyensúlyozatlan állapotból visszaállítani a normális állapotot.

Az orális bakterio-terápia a bélbaktériumtörzsek, például a lactobacillus és a bifidobaktériumok alkalmazásával helyreállíthatja a bél normál egyensúlyát, és jótékony hatást fejthet ki. Az előnyök közé tartozik a bélrothadás elnyomása, így a székrekedés és más geriátriai betegségek csökkentése; a hasmenés megelőzése és kezelése, beleértve az antibiotikumokkal összefüggő hasmenést is; az immunrendszer serkentése; és a fertőzésekkel szembeni fokozott ellenálló képesség.

Hatás a gazdaszervezet anyagcseréjére

A bélmikrobióta számos kulcsszerepet játszik a gazdaszervezet anyagcseréjében. A bélmikrobióta és a gazdaszervezet közötti tartós kölcsönhatás szükséges a szervezet egészséges működésének biztosításához. Tanulmányok kimutatták a bélmikrobióta szerepét a lipid- és energiaanyagcserében a rövid láncú zsírsavak (SCFA-k), fenolok és más molekulák termelésén keresztül.

A bélmikrobióta diszbiózisa elindítja és súlyosbítja az SCFA-kkal kapcsolatos útvonalakat, és olyan betegségek kialakulását idézheti elő, mint a metabolikus szindróma. Ez a fejezet átfogó betekintést nyújt a bélmikrobióta által befolyásolt élettani mechanizmusokba. A legmodernebb technológiák alkalmazása fontos az emberi bélmikrobióta jobb megértéséhez. Jelenleg a metagenomika és a metabonómia olyan hatékony megközelítések, amelyek hozzájárulnak ehhez az erőfeszítéshez.

Az étrend és a mikrobiom kölcsönhatásai és az epigenom szabályozása

A bélmikrobióta szerepet játszik számos, az életet befolyásoló betegség, például az elhízás, a cukorbetegség, a gyulladásos bélbetegségek és a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában. A bélmikrobióta összetételét és működését a betegségek kimenetelével összekötő mechanizmusokat azonban csak most kezdik felfedezni.

Az egyik ilyen mechanizmus, amely a megváltozott bélmikrobióta hatására a betegségek kialakulását irányíthatja, az epigenetikai módosítás. A bélmikrobióta és az epigenetika közötti kölcsönhatást tovább befolyásolja a bélmikrobióta étrend által kiváltott változása. Ezek a tényezők együttesen olyan epigenetikai programokat irányítanak, amelyek befolyásolják a betegségek kialakulását.

A bélbaktériumok javítása tudományos alapon

Egyél változatos ételeket. Bélrendszeredben több száz baktériumfaj él, amelyek mindegyike sajátos szerepet játszik az egészségben, és különböző tápanyagokat igényel a növekedéshez. Általánosságban elmondható, hogy a változatos mikrobiom egészségesnek számít. Ez azért van így, mert minél több baktériumfaj van, annál több egészségügyi előnyhöz járulhatnak hozzá.

A különböző típusú élelmiszerekből álló étrend változatosabb mikrobiomot eredményezhet. Sajnos a hagyományos nyugati étrend nem túl változatos, és zsírban és cukorban gazdag. Valójában a világ élelmiszerének becslések szerint 75%-a mindössze 12 növény- és 5 állatfajból származik. Egyes vidéki régiókban azonban az étrend gyakran változatosabb és különböző növényi forrásokban gazdagabb. Emiatt néhány tanulmány kimutatta, hogy a bélmikrobiom diverzitása sokkal nagyobb az Afrika és Dél-Amerika vidéki régióiból származó embereknél, mint az európai vagy amerikai városi területekről származó embereknél.

Egyél sok zöldséget, hüvelyeseket, babot és gyümölcsöt.

A gyümölcsök és a zöldségek a legjobb tápanyagforrások az egészséges mikrobiom számára. Magas a rosttartalmuk, amit a szervezeted nem tud megemészteni. Bizonyos bélbaktériumok azonban képesek megemészteni a rostot, ami serkenti a növekedésüket. A babok és hüvelyesek szintén nagyon nagy mennyiségű rostot tartalmaznak.

Néhány magas rosttartalmú étel, amely jót tesz a bélbaktériumoknak:

Málna

articsóka

zöldborsó

brokkoli

csicseriborsó

lencse

bab

teljes kiőrlésű gabonafélék

banán

alma

Egy tanulmány szerint a gyümölcsökben és zöldségekben gazdag étrend megakadályozta egyes betegségeket okozó baktériumok szaporodását. Az alma, az articsóka, az áfonya, a mandula és a pisztácia is bizonyítottan növeli a Bifidobaktériumok számát az emberekben. A bifidobaktériumokat jótékony baktériumoknak tekintik, mivel segíthetnek megelőzni a bélgyulladást és javíthatják a bélrendszer egészségét.

Fogyassz erjesztett ételeket

Az erjesztett élelmiszerek erjesztésen mentek keresztül, amely során a bennük lévő cukrokat élesztő vagy baktériumok bontják le.

Néhány példa az erjesztett élelmiszerekre:

joghurt

kimchi

savanyú káposzta

kefir

kombucha

tempeh

Ezek közül az élelmiszerek közül sok gazdag laktobacilusokban, egy olyan baktériumtípusban, amely jótékony hatással lehet az egészségre. A kutatások azt mutatják, hogy a sok joghurtot fogyasztó emberek bélrendszerében több laktobacillust találunk. Ezeknek az embereknek kevesebb Enterobacteriaceae is van, amely egy olyan baktériumtípus, amely gyulladással és számos krónikus betegséggel hozható összefüggésbe. Hasonlóképpen, számos tanulmány kimutatta, hogy a joghurtfogyasztás javíthatja a bélbaktériumokat és csökkentheti a laktózintolerancia tüneteit.

Mi több, a joghurt javíthatja a mikrobiom működését és összetételét is. Sok joghurt, különösen az ízesített joghurtok azonban nagy mennyiségű cukrot tartalmaznak. Ezért a legjobb, ha sima, cukrozatlan joghurtot vagy minimális hozzáadott cukrot tartalmazó ízesített joghurtot választunk, amely csak tejből és baktériumkeverékekből, más néven "starterkultúrákból" áll.

Ezenkívül a bélrendszer egészségére gyakorolt előnyök kiaknázása érdekében győződjön meg róla, hogy a címkén az áll: "élő aktív kultúrákat tartalmaz".

Továbbá az erjesztett szójatej elősegítheti a jótékony baktériumok, például a Bifidobaktériumok és a laktobacillusok növekedését, miközben csökkenti néhány más káros baktériumtörzs mennyiségét. A kimchi szintén jótékony hatással lehet a bélflórára.

Egyél prebiotikus élelmiszereket

A prebiotikumok olyan élelmiszerek, amelyek elősegítik a hasznos baktériumok növekedését a bélben. Ezek főként rostok vagy összetett szénhidrátok, amelyeket az emberi sejtek nem tudnak megemészteni. Ehelyett a bélben lévő bizonyos baktériumfajok lebontják és üzemanyagként használják fel őket. Sok gyümölcs, zöldség és teljes kiőrlésű gabona tartalmaz prebiotikumokat, de önmagukban is megtalálhatók.

A rezisztens keményítő is lehet prebiotikum. Ez a fajta keményítő nem szívódik fel a vékonybélben, és a vastagbélbe kerül, ahol a mikrobióta lebontja. Számos tanulmány kimutatta, hogy a prebiotikumok elősegíthetik többféle jótékony baktérium, köztük a bifidobaktériumok növekedését. Bizonyos prebiotikumokról azt is kimutatták, hogy csökkentik az inzulin-, triglicerid- és koleszterinszintet elhízott embereknél, ami előnyös lehet az olyan betegségek megelőzése szempontjából, mint a szívbetegségek és a 2-es típusú cukorbetegség.

Egyél teljes kiőrlésű gabonát

A teljes kiőrlésű gabonafélék sok rostot és nem emészthető szénhidrátot, például béta-glükánt tartalmaznak. Ezek a szénhidrátok nem szívódnak fel a vékonybélben, hanem a vastagbélbe jutnak, hogy elősegítsék a jótékony baktériumok növekedését a bélben. Kutatások szerint a teljes kiőrlésű gabonafélék elősegíthetik a Bifidobaktériumok, a laktobacillusok és a Bacteroidetesek növekedését az emberben.

Ezekben a vizsgálatokban a teljes kiőrlésű gabonafélék fokozták a teltségérzetet, valamint csökkentették a gyulladást és a szívbetegségek bizonyos kockázati tényezőit. Ne feledd azonban, hogy egyes kutatások szerint a gluténtartalmú gabonafélék - például a búza, az árpa és a rozs - egyes embereknél a bélrendszer áteresztőképességének és a gyulladásnak a fokozásával valóban negatívan befolyásolhatják a bélrendszer egészségét.

Bár ez leginkább a cöliákiában szenvedőkre vagy a gluténérzékenyekre vonatkozik, további kutatásokra van szükség annak megállapítására, hogy a gluténtartalmú gabonafélék fogyasztása megváltoztathatja-e a bélmikrobiomot az egészséges felnőtteknél is, akik nem szenvednek ilyen betegségben.

Növényi alapú étrendet fogyassz

Az állati eredetű élelmiszereket tartalmazó étrend más típusú bélbaktériumok szaporodását segíti elő, mint a növényi alapú étrend. Számos tanulmány kimutatta, hogy a vegetáriánus étrend előnyös lehet a bélmikrobiom számára, ami a magas rosttartalmuknak köszönhető. Egy 2013-as kis tanulmány például azt találta, hogy a vegetáriánus étrend az elhízott embereknél a betegséget okozó baktériumok szintjének csökkenéséhez vezetett, valamint a testsúly, a gyulladás és a koleszterinszint csökkenéséhez.

Egy 2019-es áttekintés megjegyezte, hogy a növényi élelmiszerek gazdagok olyan specifikus tápanyagokban, amelyek növelhetik a hasznos baktériumok szintjét, és csökkenthetik a káros baktériumtörzsekét a bélrendszer egészségének támogatása érdekében. Nem világos azonban, hogy a vegetáriánus étrend bélmikrobiomra gyakorolt előnyei a húsfogyasztás hiányának köszönhetőek-e, vagy más tényezők is szerepet játszhatnak.